Történt ugyanis, hogy napjainkban megtalálták Mona Lisa sírját, Firenzében. Erről pár héttel ezelőtt számoltak be a híradások, hogy újabb szenzáció történt, nem csak a sírját de halotti kivonatát is megtalálta egy Giuseppe Pallantini nevű középiskolai tanár, amatőr történész. Ezért arra gondoltam, hogy megpróbálom összeszedni a kedves Olvasóknak, hogy miket állít Pallantini, mi lehet igaz, és mit is kell tudni Mona Lisáról. Íme.

Folytatnám egy újabb idézettel Pierre La Mure: Mona Lisa magánélete c. könyvéből: „1479 nyarán, zsolozsmák és fájdalomkiáltások közepette megszületett Lisa de’Gherardini, a leendő Mona Lisa.” „Nyolc soldóért egyikük elvállalta, hogy bejárja a várost, és kidobolja: Antonio Maria de’Gherardininak és feleségének, Donna Caterinának Lisa nevű lányuk született.” Lépve az időben, amit még biztosan tudunk, hogy Lisa 15 éves volt, amikor hozzáment Francesco del Giocondohoz, egy gazdag, idős, jómódú selyemkereskedőhöz Firenzében, így ő lett Francesco harmadik és egyben utolsó felesége.

Pierre La Mure szerint: „Lisa és Francesco del Giocondo esküvőjét egy sor reneszánsz tudós is megerősíti. A nagy itáliai történész, Gaetani Milanesi Commenti c. munkájában, amelynek kézirata megtekinthető a firenzei Biblioteca Riccardianában, a következőket írja: „Francesco del Giocondónak, Zanobio fiának és Bartolommeo unokájának három felesége volt: Camilla, Mariotto Rucellai lánya, akit 1491-ben vett feleségül; Tommasa de Villanival, Mariotto de Villani lányával 1493-ban kötött házasságot, Lisa de’Gherardinival pedig, aki Noldo fiának, Antonio Mariának a lánya volt, 1495-ben – ez a szép hölgy, akinek a portréját Leonardo Da Vinci megfestette.” Így lett Lisából Donna Lisa de’Gherardini del Giacondo.

De vajon tudjuk -e miért Mona Lisa a címe a Leonardo Da Vinci által festett képnek? Egyesek szerint a nevet Giorgio Vasari, Leonardo életrajzírója adta 31 évvel a művész halála után. Leonardo soha nem nevezte el a képet (abban az időben még nem volt szokás címet adni a festménynek). A „Mona” pedig egy elterjedt rövidítése az olasz madonna (asszony, asszonyom) szónak.

Leonardo Mona Lisa formai megoldásainál a XV.század végi portréfestészet példáihoz igazodott. A félalakos kép kétharmad részt felénk fordul, olykor oszlopokkal díszített mellvéd képezi az átmenetet a háttért alkotó tájképhez. Lisa e képen közelebb jött a kép elülső széléhez, a háttér nagyobb térmélység és sűrűbb atmoszféra benyomását kelti bennünk. A háttérben szaggatott hegyvonulatok és zöldeskék égbolt látható. A kopár táj bal oldalán egy út látszik, jobbján pedig egy kiszáradtnak tűnő folyómeder. Mona Lisa portréja formai rokonságot mutat a mester Madonna-képeivel. A kép részletei nemcsak a hölgy mosolyában és az asszonyi kisugárzásában, vonzerejében rejlik, hanem a részletes kidolgozásokon is. Nézzük csak meg Lisát, leheletvékony fátyol borítja szabadon kibomló haját, sötét öltözékén a nyakkivágás alatt gazdag hímzés és függőleges redőzés látható. Az arc és a kezek kivitelezésénél a művész gazdagon alkalmazta a satírozás technikáját. Talán azt mondhatni, hogy az alak kidomborodik a háttérből, amelyet a táji háttér fényeinek eloszlása kelt. Végezetül: a kép 1503-1506 között készült, de Leonardo sosem adta át a festményt Lisa férjének. 

Lisa haláláról eddig nem sokat tudtunk. Tény, hogy Dan Brown a Da Vinci Kód megírásával elindított egy lavinát. Kódok, rejtélyek, összeesküvések és még sok más. Kiválasztotta Leonardot a könyve egyik központi témájának, mert ő volt az egyik kedvence, mindamellett, hogy tanult is róla egyetemista korában. A könyv megírása előtt Dan Brown és felesége Bythle egy-két évig végzett kutatómunkát Leonardoról, festményeiről, életéről, és úgy a kódokról általában. Majd 2003-ban Amerikában megjelent a Da Vinci Kód, hazánkban csak 2004-ben, és onnantól kezdve (aki elolvasta a könyvet) Leonardo divatba jött. Mindenki a festményeit fürkészte és próbált kódokat keresni rajtuk. Még a tudósok is kutakodtak. Így történt meg az, hogy 2003 óta egyre több új, hiteles információk kerültek napvilágra Leonardoval és Mona Lisával kapcsolatban. A legjelentősebbek: Mona Lisa ötgyerekes családanya volt, és Mona Lisa terhesen állt modellt, ezt bizonyítja az az áttetsző fátyol, amit visel a képen. Leonardoról pedig: újabb festményeit találták meg, felfedezték a műhelyét Firenzében, és újabb újlenyomatot találtak tőle.

Giuseppe Pallantini 2004-ben írta meg a Mona Lisa felfedezése: Leonardo modelljének igazi személyisége (angol címe: Mona Lisa Revealed: The True Identity of Leonardo's Model) c. könyvét. Ebben kifejti, hogy a modell nem volt más, mint Lisa de’Gherardini, és azt is állítja, hogy Leonardo apja és Francesco del Giocondo barátok voltak, sőt szomszédok.

Most, 2007 elején aztán (hosszú évek kutatómunkája eredményeként) Pallantini talált, egy halotti bejegyzést egy firenzei templom levéltárában: „Francesco del Giocondo felesége elhunyt 1542. július 15-én, és a Szent Orsolya zárdában temették el.”

Pallantini szerint:

·        Lisa de’Gherardini del Giacondo 63 évesen halt meg 1542. július 15-én, a Szent Orsolya zárdában temették el.

·        A festmény abból az alkalomból készült Lisáról, hogy Francesco a 24 éves feleségének második terhességét egy festményen szerette volna megörökíteni, és ezért a barátja fiát, Leonardot kérte meg.

·        Francesco végrendeletét is Leonardo apja írta alá. A dokumentumban Francesco arra kérte fiatalabb lányát, Mariettát, hogy viselje gondját szeretett feleségének, Lisának. Az apácává lett Marietta a végakarat szellemében később beteg anyját a közeli Szent Orsolya zárdába vitte.

A probléma az, akár a Mona Lisánál, akár más Leonardos képnél, hogy a polihisztor se nem szignózta, se nem dátumozta képeit. Továbbá azt sem írta le feljegyzéseiben, hogy ki ült neki modellt például, amikor azt a szép mosolygós hölgyet festette, ami ma a párizsi Louvreban található.

Tény most már, hogy Lisa de’Gherardini valós személy volt de, hogy valóban ő van –e Leonardo képén az csak akkor derülne ki, ha feltárnák Mona Lisa sírját, és további vizsgálatokat végeznének csontjain (gondolok itt a DNS vizsgálatra). Erre még ugyan várni kell, mert a Szent Orsolya zárda annyira rossz állapotban van, hogy ott most semmiféle kutatást nem lehet végezni. De ami késik, az nem múlik.

Beck Krisztina

2006. január

Forrás:

Pierre La Mure: Mona Lisa magánélete

Frank Zöllner: Leonardo

http://en.wikipedia.org/wiki/Mona_Lisa

http://www.mult-kor.hu

http://earth.google.com